Celine Dion elárulta, hogy titokban küzd egy ritka neurológiai rendellenességgel, a stiff-person szindrómával, ami elmondása szerint egymillió emberből egyet érint. "Hosszú ideje küzdök egészségügyi problémákkal, és nagyon nehéz volt számomra szembenézni ezekkel a kihívásokkal, és beszélni mindarról, amin keresztülmentem" - mondta az 54 éves énekesnő. "Fájdalmas, hogy azt kell mondanom, nem leszek készen arra, hogy februárban újraindítsam az európai turnémat". Dion egy nagyon érzelmes közösségi média videófrissítésen keresztül jelentette be a hírt , kifejtve, hogy a Courage turnéja határozatlan időre elmarad, amíg kezelésre kerül.
"Sajnos a görcsök a mindennapi életem minden aspektusára kihatnak, néha nehézséget okoznak a járás során, és nem engedik, hogy a hangszálaimat úgy használjam az énekléshez, ahogyan azt megszoktam" - magyarázta a videóban. "Ahhoz, hogy újra elérjek hozzátok, jelenleg nincs más választásom, mint az egészségemre koncentrálni, és reménykedem abban, hogy a gyógyulás útján vagyok. Erre koncentrálok, és mindent megteszek, amit csak tudok, hogy felépüljek... Nagyon hiányzol. Hiányzik, hogy mindannyiótokat lássalak, hogy a színpadon legyek, hogy fellépjek nektek. Mindig 100 százalékot adok, amikor fellépek, de az állapotom most nem teszi lehetővé, hogy ezt megadjam nektek. Csak énekelni tudok. Egész életemben ezt csináltam. És ezt szeretem a legjobban csinálni. Minden nap keményen dolgozom a sportorvosommal, hogy visszanyerjem az erőmet, és hogy újra felléphessek. De be kell vallanom, hogy ez egy küzdelem volt."
A National Institutes of Health szerint az SPS kétszer annyi nőt érint, mint férfit.
"A merev személy szindróma (SPS) ritka, progresszív neurológiai rendellenesség. A tünetek közé tartozhat a törzs (törzs), a karok és a lábak merev izmai, valamint a zajra, érintésre és érzelmi stresszre való nagyobb érzékenység, ami izomgörcsöket válthat ki. Idővel az SPS-ben szenvedő embereknél rendellenes, gyakran görnyedt testtartás alakulhat ki. Egyesek túlságosan is mozgásképtelenné válhatnak ahhoz, hogy járjanak vagy mozogjanak. Sokan gyakran elesnek, mert nem rendelkeznek a normális reflexekkel ahhoz, hogy elkapják magukat. Ez súlyos sérülésekhez vezethet. Az SPS-ben szenvedő emberek félhetnek elhagyni a házat, mert az utcai zajok, például egy autóduda hangja görcsöket és eséseket válthat ki."
Nem tudni pontosan, hogy mi okozza ezt az állapotot, de a tudósok úgy vélik, hogy az agy és a gerincvelő autoimmun reakciójához kapcsolódik. "Megfelelő kezeléssel az SPS tünetei kordában tarthatók." A neurológiai rendellenességek figyelmeztető jeleit könnyű nem észrevenni - íme az öt leggyakoribb rendellenesség, valamint azok a tünetek, amelyeket soha nem szabad figyelmen kívül hagyni. Olvasson tovább - és hogy biztosítsa az Ön és mások egészségét, ne hagyja ki ezeket a biztos jeleket, hogy már volt COVID-je.
1 Alzheimer-kór
Az Alzheimer-kór progresszív, neurodegeneratív betegség, amely lassan, évek alatt alakulhat ki. Az Alzheimer-kórra nincs gyógymód, de a tünetek enyhítésére rendelkezésre áll kezelés. "Az Alzheimer-kór a demencia egyik oka elsősorban az idősek körében" - mondja Dr. James Leverenz, a Cleveland Clinic neurológus orvosa. "Sokan azt gondolják, hogy ezek egyenértékűek, valójában az időskori demencia számos különböző oka van, de minden bizonnyal a leggyakoribb ok az Alzheimer-kór".
Az Alzheimer-kór tünetei idővel általában rosszabbodnak. "Az Alzheimer-kór tünetei kezdetben általában enyhék, de ahogy idővel egyre több agysejt károsodik, a tünetek súlyosbodnak, és elkezdenek zavarni a személy mindennapi életében" - mondja az Alzheimer's Society UK . "Ez megkülönbözteti őket azoktól a változásoktól, amelyek sok embernél jelentkeznek idősebb korukban, például attól, hogy egy kicsit lassabban gondolkodnak, vagy időnként elfelejtenek valamit. A legtöbb ember számára az Alzheimer-kór első jelei a memóriával kapcsolatos problémák - különösen a közelmúltbeli események felidézésének és az új információk elsajátításának nehézségei. Ez azért van, mert az Alzheimer-kór korai szakaszában a károsodás általában az agy egy részét, a hippokampuszt érinti. Ennek nagy szerepe van a mindennapi emlékezetben."
A hangulat- és személyiségváltozások szintén az Alzheimer-kór tünetei. "Szorongóvá, depresszióssá vagy könnyebben bosszankodóvá válhatnak. Sokan elveszítik érdeklődésüket az emberekkel való beszélgetés, vagy a tevékenységek és hobbik iránt. Ezekkel a változásokkal mind a demenciában szenvedő személynek, mind a hozzá közel állóknak kihívást jelenthet együtt élni."
2 Parkinson-kór
A Parkinson-kór az idegrendszert és a mozgást érintő progresszív neurológiai rendellenesség. "A Parkinson-kór számos tünete a dopamin nevű kémiai hírvivő anyagot termelő agyi idegsejtek elvesztésével függ össze. A dopamin elvesztése számos tünethez vezethet" - mondja Dr. J. Eric Ahlskog . "Ezek a tünetek egyénenként nagyon eltérőek lehetnek. A Parkinson-kór lassan, idővel alakul ki. A betegség korai szakaszában a tünetek nagyon enyhék és alig észrevehetőek lehetnek. A Parkinson-kórban szenvedők körülbelül 80 százalékának van valamilyen remegése vagy remegése valamelyik végtagjában. Ez általában először a kezet vagy az ujjakat érinti. Idővel a Parkinson-kór gyakran megnehezíti a gyors mozgást és izommerevséget okoz, ami korlátozza a személy mozgásterjedelmét és néha fájdalmat okoz. Ez rövid lépésekkel járó, csoszogó járáshoz vezethet. Lassítja az alapvető napi teendőket, például a székről való felállást, az írást vagy az öltözködést. A Parkinson-kórosok némelyikénél görnyedt testtartás alakul ki, és bizonytalannak érzi magát.
"A Parkinson-kór jellemzően károsítja a személy normál spontán testmozgásait, például a pislogást, a mosolygást vagy a karok járás közbeni lendítését" - mondja Dr. Ahlskog. "A Parkinson-kórban bekövetkező dopaminvesztés néha alvászavarokat, pánikrohamot, szorongást vagy álmatlanságot válthat ki." A Parkinson-kórra nincs gyógymód, de a kezelés nagyban javíthatja az életminőséget. "A legtöbb esetben a betegség és tünetei hatékonyan kezelhetők, így a Parkinson-kórban szenvedők továbbra is aktív, teljes értékű életet élhetnek."
3 Epilepszia
Az epilepszia olyan neurológiai állapot, amely fókuszos vagy generalizált rohamokat okoz. "Az epilepszia az abnormális elektromos agyi aktivitás, más néven roham következtében alakul ki, olyan, mint egy elektromos vihar a fejünkben" - mondja Dr. Lily Wong-Kisiel gyermekneurológus. "Bár a gyermekek vagy az idősebb felnőttek fogékonyabbak, bárkiben kialakulhat epilepszia. Amikor az epilepsziát idősebb felnőtteknél diagnosztizálják, az néha más neurológiai probléma, például stroke vagy agydaganat következménye. Más okok genetikai rendellenességekhez, korábbi agyi fertőzéshez, születés előtti sérülésekhez vagy fejlődési rendellenességekhez kapcsolódhatnak. De az epilepsziás emberek mintegy felénél nincs nyilvánvaló ok."
Dr. Wong-Kisiel szerint az epilepsziára nincs gyógymód, de léteznek gyógyszerek és kezelések. "Az epilepszia olyan központi idegrendszeri (neurológiai) rendellenesség, amelyben az agyi aktivitás abnormálissá válik, ami rohamokat vagy szokatlan viselkedéssel, érzésekkel és néha tudatvesztéssel járó időszakokat okoz. Bárkiben kialakulhat epilepszia. Az epilepszia minden rassz, etnikai háttér és korosztály férfiakat és nőket egyaránt érint. A rohamok tünetei nagyon eltérőek lehetnek. Egyes epilepsziás emberek egyszerűen csak néhány másodpercig üresen bámulnak a roham alatt, míg mások ismételten rángatják a karjukat vagy a lábukat. Egyetlen roham nem jelenti azt, hogy epilepsziás. Az epilepszia diagnózisához általában legalább két, ismert kiváltó ok nélküli roham (nem provokált roham) szükséges, amelyek legalább 24 óra különbséggel következnek be."
4 Sclerosis multiplex
A szklerózis multiplex egy gyakori neurológiai betegség, amely nem gyógyítható, de kezelhető. "A szklerózis multiplex olyan betegség, amelyben a szervezet immunrendszere megtámadja az agyban, a látóidegben és a gerincvelőben lévő idegsejtek védőburkát, az úgynevezett myelinhüvelyt" - mondja Oliver Tobin, MB, BCh, BAO, PhD neurológus. "És ezt a burkot gyakran egy elektromos vezeték szigeteléséhez hasonlítják. Ha ez a burkolat megsérül, akkor a tényleges idegszálakra kerül fény, ami lelassíthatja vagy blokkolhatja a benne továbbított jeleket. Maguk az idegrostok is károsodhatnak. A szervezet képes helyreállítani a mielinhüvely károsodását, de ez nem tökéletes. Az így keletkezett károsodás elváltozásokat vagy hegeket hagy maga után, innen ered a név: szklerózis multiplex, többszörös heg".
Dr. Tobin szerint az SM bármely életkorban megjelenhet. "Most már mindenki veszít agysejteket és gerincvelősejteket, ahogy öregszik. De ha az agy vagy a gerincvelő egy része az SM miatt károsodott, akkor az idegsejtek azon a területen gyorsabban pusztulnak el, mint a körülötte lévő, normális területeken. Ez nagyon lassan, általában évtizedek alatt történik, és jellemzően több év alatt jelentkező fokozatos járási nehézségként jelentkezik. Amikor a szklerózis multiplexről olvasol, különböző típusokról hallhatsz - a leggyakoribb a relapszáló-remittáló szklerózis multiplex. Ezt pedig rohamok, vagyis visszaesések jellemzik. A relapszus tünetei általában 24-48 óra alatt jelentkeznek, néhány naptól néhány hétig tartanak, majd 80-100 százalékos javulás következik be. Ezek a tünetek közé tartozik a látás elvesztése valamelyik szemen, az erő elvesztése valamelyik karban vagy lábban, vagy a lábak növekvő zsibbadásérzése. Az SM-hez társuló egyéb gyakori tünetek közé tartoznak a görcsök, a fáradtság, a depresszió, az inkontinenciaproblémák, a szexuális diszfunkció és a járási nehézségek."
5 Fejfájás és migrén
A fejfájás az egyik leggyakoribb neurológiai rendellenesség, és bár nem mindig ad okot aggodalomra, a hirtelen fellépő és nem múló fejfájásról mindenképpen orvoshoz kell fordulni. "A hirtelen fellépő súlyos fejfájás, valamint a lázzal, fényérzékenységgel és merev nyakkal járó fejfájás mind-mind valami komolyabb dologra, például koponyaűri vérzésre vagy agyhártyagyulladásra utaló jelek" - mondja Dr. Christina Chrisman , a Banner - University Medical Center Phoenix neurológus szakorvosa. "Ha a fejfájása gyakran jelentkezik, és gyakran vesz be vény nélkül kapható fájdalomcsillapítót, ez szintén azt jelzi, hogy orvosi segítségre van szüksége."
A migrént általában fényérzékenység, hányinger és hányás kíséri. "Egyeseknél a migrénhez aura társulhat, amely átmeneti neurológiai tünet, beleértve a látászavarokat, mint például cikk-cakkos vonalak, villogó fények, foltok vagy látásvesztés, szédülés, beszédproblémák, gyengeség vagy érzékszervi zavarok, mint például bizsergés vagy zsibbadás" - mondja Dr. Brian Gerhardstein, a JFK University Medical Center neurológusa.
