A demencia gyakori agyi rendellenesség, amely világszerte több mint 55 millió embert érint, köztük több mint 7 millió amerikait. Ez a szám azonban várhatóan emelkedni fog. A Population Reference Bureau szerint ," ahogy a nagyszámú baby boomer népesség elöregszik, a demenciában szenvedők száma növekedni fog. A becslések eltérőek, de a szakértők szerint 2020-ban több mint 7 millió 65 éves vagy annál idősebb ember lesz demens. Ha a jelenlegi demográfiai és egészségügyi trendek folytatódnak, 2030-ra több mint 9 millió amerikai lehet demens, 2040-re pedig közel 12 millió".
A demencia nem egy betegség, hanem inkább egy általános kifejezés, amely a legkülönfélébb neurológiai tünetekre utal. A demenciának számos típusa létezik, az Alzheimer-kór a leggyakoribb. Ez egy legyengítő állapot, amely megfoszthatja Önt az olyan kognitív funkcióktól, mint a memória, a nyelv és a döntéshozatali képesség. Olyan súlyossá válhat, hogy megzavarja a mindennapi életet, és bizonyos esetekben ápolóra van szükség. Bár leginkább a 65 év feletti embereket érinti, ez nem az öregedés normális része, és fiatalabbaknál is kialakulhat a szindróma, bár ez ritka.
Bár nincs gyógymód vagy biztos módszer a demencia megelőzésére, egy új tanulmány szerint vannak módszerek a kockázat csökkentésére, beleértve a magas vérnyomás kezelését is. Ezt egye, ne azt! Health beszélt Dr. J. Wes Ulm , a Harvardon és az MIT-n végzett orvos, PhD, aki a bioinformatika, génterápia, genetika, gyógyszerkutatás, tanácsadás és oktatás területén szerzett tapasztalatokat, és aki nem vett részt a tanulmányban, de elmagyarázza a kutatás eredményeit és azt, hogy mit kell tudni az adatokról. Olvasson tovább - és hogy biztosítsa az Ön és mások egészségét, ne hagyja ki ezeket a biztos jeleket, hogy már volt COVID .
1 Mit kell tudni a demenciáról
Dr. Ulm elmondja, hogy a "demencia" a neurológiai rendellenességek egy sorának gyűjtőneve, amelyek előfordulása és gyakorisága - azaz az évente jelentett esetek és az összesített esetszám a lakosság körében - folyamatosan növekszik az Egyesült Államokban és világszerte. Az Alzheimer-kór jól ismert és gyakori diagnózisa mellett ezek közé tartozik a vaszkuláris demencia, a Lewy-testes demencia (DLB), a frontotemporális demencia (FTD, más néven. Pick-kór), valamint számos ritkább altípus, beleértve a Huntington-kór, a Creutzfeldt-Jakob-kór (CJD), a progresszív szupranukleáris paralízis (PSP) és a kortikobazális szindróma (CBS) demenciás tüneteit. A demenciának vannak viszonylag jól kezelhető formái is, amelyek olyan betegségekből erednek, mint a B12-vitamin-hiány, a normál nyomású hidrokefalusz (NPH), az alkoholizmus és a poszttraumás stressz zavar (PTSD), valamint a vírusos okokra visszavezethető demenciák, mint a HAND (HIV-asszociált neurokognitív zavar), és a COVID-19 növekvő aggodalomra ad okot, amely ebbe az irányba vezethet.
Maga a kifejezés a latin "felejtés" szóból származik, és ahogy az etimológia is sugallja, a demenciás betegségek közös jellemzője a memória elvesztése és károsodása, különösen a rövid távú és a munkamemória képességeinek romlása. Ez leginkább az Alzheimer-kórban mutatkozik meg, amely egy német orvosról kapta a nevét, akinek monográfiái szemléletesen írták le a betegség kezdetét és lefolyását Auguste Deter, egyik betege esetében. Ezzel együtt a különböző demenciadiagnózisok sajátos klinikai megjelenési formái és kialakulási mintái igen eltérőek lehetnek. Bár a legtöbb altípus esetében az előfordulási gyakoriság az életkor előrehaladtával általában növekszik, egyes típusok gyakrabban jelentkezhetnek fiatalabb betegeknél. Ez különösen igaz az FTD-re, amelynél a memóriavesztés valójában az egyik később jelentkező tünet."
2 Miért fontos a vérnyomás kezelése a demencia szempontjából a tanulmány szerint?
Dr. Ulm kifejtette: "Bár a konkrét élettani mechanizmusok még mindig nem tisztázottak, már régóta felismerték, hogy a jobb szív- és érrendszeri egészség szilárd összefüggést mutat a demencia kockázatának csökkenésével. Például a vaszkuláris demencia, a második leggyakrabban diagnosztizált altípus, az iszkémiás stroke és a tranziens iszkémiás rohamok, azaz a TIA-k (mindkettő az agyat ellátó erekben kialakuló vérrögökből ered, amelyek elzárhatják a helyi keringést) okozta halmozott károsodás nyomán alakul ki.
A demencia e formájának kockázati tényezőit tehát egyértelműen eredményesen lehet kezelni a szív- és érrendszeri kockázati tényezők jobb kezelésével - beleértve a magas vérnyomású betegek emelkedett vérnyomását -, de kiderült, hogy a demencia más formáinak gyakorisága és súlyossága is mérsékelhető ilyen beavatkozásokkal, beleértve az Alzheimer-kórt. Emiatt - amint azt a tanulmány is kimutatta - a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek jobb betartása a betegeknél kézzelfoghatóan csökkentheti a demencia számos diagnózisának kockázatát is."
3 A vizsgálat lefolytatásának módja
A tanulmány társszerzője, Ruth Peters, az ausztráliai Új-Dél-Walesi Egyetem docense a CNN-nek elmondta: "A tanulmányunkban az az izgalmas, hogy az adatok azt mutatják, hogy azoknál az embereknél, akik vérnyomáscsökkentő gyógyszert szedtek, alacsonyabb volt a demencia diagnózis kockázata, mint azoknál, akik a megfelelő placebót szedték".
Hogyan végezték el a vizsgálatot? A CNN szerint a kutatás "öt nagy randomizált, kettős vak klinikai vizsgálat adatait kombinálta, amelyekben több mint 28 000, átlagosan 69 éves idős felnőtt vett részt 20 országból. Mindegyiküknek volt már a kórtörténetében magas vérnyomás. A klinikai vizsgálatok mindegyike vérnyomáscsökkentő gyógyszert szedő embereket hasonlított össze a megfelelő placebót szedő emberekkel, és átlagosan 4,3 évig követték őket. Az adatokat összesítve Peters és csapata azt találta, hogy a vérnyomás körülbelül 10 mm-es csökkenése
4 Miért hitték a kutatók, hogy kapcsolat van a demencia és a vérnyomás között?
Dr. Ulm szerint: "Az orvosok és az orvostudományi kutatók már régóta tisztában vannak azzal, hogy a jó szív- és érrendszeri és általános egészségi állapot összefügg a demencia kockázatának csökkenésével, nemcsak az érrendszeri demencia, hanem más formái esetében is. Ez a megfigyelés továbbá összhangban van azzal, amit a különböző demencia altípusok patogeneziséről - lényegében az okokról és a kialakulás jellemzőiről - tudunk, amelyek multifaktoriálisak (és a különböző formák között változóak), de valószínűleg súlyosbítja őket a központi idegrendszer keményen dolgozó szöveteinek nem megfelelő véráramlásából vagy oxigénellátásából eredő halmozott károsodás.
Ezért logikus az a feltételezés, hogy a magas vérnyomású betegek rosszul kezelt vérnyomása - amely a szívbetegségek és a szisztémás erek belső burkolatának (endothelium) károsodásának ismert kockázati tényezője - szintén összefüggésbe hozható a demencia kockázatának emelkedésével. Ezzel szemben a vérnyomás szigorúbb, vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelésétől azt várnánk, hogy enyhíti ezt a kockázatot, és ezt a hipotézist ez a tanulmány vizsgálta és vizsgálja".
5 életmódbeli döntés segíthet csökkenteni a kockázatot
Dr. Ulm kijelenti: "Bár a betegségek kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak - leginkább az apolipoprotein E ε 4 alléljának jól dokumentált összefüggése az Alzheimer-kórral -, számos bizonyíték utal arra, hogy a demencia tüneteinek kialakulása és súlyossága az életmóddal, táplálkozással és általános egészségügyi tényezőkkel legalábbis valamelyest módosítható. Vegyes jelek utalnak arra, hogy néhány kognitív kihívást jelentő tevékenység - mint például a keresztrejtvények és a sudoku - üdvös hatással bírhat (bár ez továbbra is vita tárgyát képezi), és sokkal erősebb bizonyíték van arra, hogy egy vagy több idegen nyelv elsajátítása - különösen a folyékony nyelvtudás szintjéig - demenciát csökkentő hatású. Egyre több tanulmány utal azonban arra is, hogy az általános egészségmegőrzés és az egészséges testalkat fontos szerepet játszik a demencia enyhítésében vagy kivédésében, különösen a testmozgás, a táplálkozás és a szív- és érrendszeri egészség tekintetében, beleértve a szigorúbb vérnyomás-szabályozás lehetséges szerepét a magas vérnyomásban szenvedő betegek esetében a kockázat csökkentésében."
A Centers for Disease Control and Prevention szerint: "A módosítható kockázati tényezők olyan életmód és viselkedésformák, amelyek csökkenthetik vagy növelhetik egy személy esélyét egy betegség kialakulására. Vannak például olyan módosítható kockázati tényezők, amelyek csökkenthetik az Alzheimer-kór és a kapcsolódó demenciák (ADRD) kockázatát, lassíthatják annak előrehaladását, vagy növelhetik az ADRD kockázatát. Az ADRD legtöbb módosítható kockázati tényezője a szív- és érrendszeri betegségekkel és más krónikus egészségi állapotokkal kapcsolatos. Ezek közé tartozik a magas vérnyomás, az elégtelen testmozgás, az elhízás, a cukorbetegség, a depresszió, a dohányzás, a halláscsökkenés és a mértéktelen alkoholfogyasztás. Az egészséges életmód fenntartása és a kapcsolódó krónikus állapotok kezelése jót tesz az általános fizikai egészségnek, elősegíti és javítja az agy egészségét, és segíthet csökkenteni a demencia kockázatát vagy lassíthatja annak előrehaladását."
Wes Ulm , MD, PhD, orvos-kutató, zenész (J. Wes Ulm és Kant's Konundrum) és regényíró, és kettős orvosi diplomát szerzett.
